Q & A

abszolút szándékos, így is 10000x többet osztok meg bármely ismerősömnél/családtagomnál, vagy annál ami nekem őszintén komfortos lenne. tudom, hogy más tartalomgyártókhoz képest kevésnek tűnhet, vagy furcsa hogy fontosabb történésekről nem készül x videó vagy x bejegyzés, és tudom hogy lenne is rá igény részetekről, amiért borzasztó hálás vagyok, de valahol meg kell húzni a határt. (de azért igyekszem beengedni titeket amennyire csak lehet, és remélem hogy ez látszik kívülről is) de vicces, mert ha nem osztod meg az életed MINDEN egyes szegmensét, annak is ugyanúgy van hátulütője, mert amibe nem látnak bele arról kitalálnak általában sztorikat, így jutott már vissza hozzám pár olyan cifra történet saját magamról, amin szerintem ti is nagyon nevetnétek, egyszer lehet hogy szemezgetünk majd belőle 😀
a legnagyobb dolog (nem csak a múlt évben, hanem az egész életemben) egyértelműen Bella, az hogy anyuka lehetek, az hogy őt megszültem, táplálom, fejlesztem, vigyázom. tényleg minden más eltörpül mellette, legyen az bármekkora tárgyi vagy anyagi siker. tudom, ez ilyen klisés anyukaduma, de egyszerűen így van. persze nem szűntem meg létezni mint önmagam, attól hogy ő van még én is ugyanúgy vagyok, büszkeséggel tölt el nyilván ha sikereket érek el, de egyszerűen ő és a családunk a legfontosabb.
szóval lelkileg azt gondolom hogy ennél nagyobb sikerélmény és öröm nincs az életben, a tárgyi dolgok közül pedig a legbüszkébb talán a második autónkra vagyok, mert sosem gondoltam volna hogy ennyi idősen, teljesen önerőből, bármiféle gyűjtögetés vagy tervezgetés, vagy korábbi autó eladása nélkül megvehetek majd ‘csak úgy egyik napról a másikra’ egy ilyen kategóriájú kocsit. de mondom, ez az év (úgy önmagában is, de a szülés miatt méginkább) ráébresztett arra, hogy ha ezeket holnap bárki elvenné, szomorkodnék egy picit a sok kárba veszett munkaóra miatt, de ezek csak tárgyak, tényleg.

erre már nem tudok pontosan válaszolni sajnos 😀 mindig borzasztóan tetszett az írásképe, ami szerintem biztosan a könyvekből ered, de mivel kb. születésem óta járunk Olaszországba rendszeresen, valahogy nagyon megragadt bennem a jelentése is. tudom, és nagyon sajnálom is hogy az elmúlt 1-2 évben ennyire mainstream név lett, de őszintén már legalább 6-7 éve eldöntöttem hogy ha a férjemnek is tetszeni fog akkor biztosan Bella lesz a kislányom, úgyhogy elengedtem ezt a dolgot, nem akartam mások miatt mást választani. viszont mivel úgy alakult, hogy a vezetéknevünk is B betűvel kezdődik, mi beraktuk elé az Annát, mert az sem tetszett soha ha valakinek nagyon erőltetetten alliterál. viszont így szerintem nagyon szép lett a dallama!

ezen még sosem gondolkodtam! nagyon kreatív szakmának, remek önkifejezési módnak tartom, de én nem mozdultam el végül soha ebbe az irányba, abszolút megmaradtam ‘átlagfelhasználónak’, úgyhogy szerintem kb. ugyanazt mint sokaknak: szeretem a szép sminkeket, szeretem vele boostolni a megjelenésem, összeszedettebbnek, magabiztosabbnak érzem magam egy szép sminkben. ugyanakkor sok időt vesz el a napjaimból, úgyhogy tényleg csak akkor sminkelek ha ‘muszáj’ – ha videózom, ha fotóznom kell valamit, ha fontos eseményre, megbeszélésre megyek. csak úgy az utcára, vagy családi/baráti eseményekre viszont nem szoktam.

persze, bocsi! linkelem őket 🙂
https://inglot.hu/product/kiss-catcher-liquid-lipstick-silky-mixture-03/
https://www.nyxcosmetics.com/powder-puff-lippie-lip-cream/NYX_586.html

nem tudom még mindig, vacilálok egy hónapja a 12 pro és pro max közt, mondjuk azért sem született még döntés, mert nem túl égető a fontossága 😀 eddig ezer és egy más dologra koncentráltam, remélem január végére sikerül beszerveznem egy szabad délutánt, amikor elmegyek és még egyszer megnézegetem alaposan mindkettőt.

nagyon szépen köszönöm!! 🙂 nem gondolkodom sminktermékekben, imádom őket de nem hiszem hogy tudnék újat mutatni, és borzasztóan macerás a gyártás is!

nagyon nehéz ügy, már szerintem a vírus előtt is bőven az volt! nem igazán tudom hol ismerkednék, szerintem kizárásos alapon barátok baráti társasága, de nyilván ahogy írod, ez most elég limitált. nem vagyok a célzott internetes társkeresés híve, azaz én magam személy szerint nem regisztrálnék konkrét társkeresőre, de pl. instagramon már szerintem egyel természetesebben lehet ismerkedni, de ez csak az én véleményem. tényleg nagyon rég nem vagyok érintett a kérdésben, de Ádámot így ismertem meg!
ettől függetlenül nem gondolom hogy bármi rossz van az online társkeresőkben, vagy ott ne születhetnének boldog, hosszútávú kapcsolatok, itt is rengetegen írtak már ezekre példát, szóval ha úgy érzed hozzád közel áll, te belevágnál, akkor nem veszíthetsz vele semmit!

blogokhoz mindig etsyn szoktam, egyéb oldalakhoz (ha webshopokat, portfoliot, landing paget építünk) akkor pedig envaton!

őszintén szólva nehezen és segítséggel. miután Bella megszületett, fel kellett vennem egy asszisztenst (életem legjobb döntése volt), Anyukám sokat vigyáz Bellára (van hogy egy héten kétszer is), és soha, egyszer sem feküdtem le aludni míg ő aludt, a születésétől fogva mindig dolgoztam azokban az órákban. abból a szempontból rosszul alakult ez az év, hogy kétszer annyi munkám lett mint tavaly, pedig pont most kellett volna felére csökkentenem az erre szánt időt, hogy babázhassak és pihenhessek naphosszat. de biztosan te is tudod, hogy ha az ember a saját vállalkozásáért felel, nehezen teszi le a munkát ha van, mert könnyen lehet hogy jövő hónapban nem lesz. (lesarkítva, nyilván). a háztartásban is van segítségem, heti egyszer van nálunk nagytakarítás, van egy szuper bejárónőnk aki intézi ezt, nekünk “csak” a napi szintű dolgokat kell csinálni (mosás, hajtogatás, porszívózás, mosogatás, főzés, konyha takarítása, stb.), de legalább nem rám marad a fürdőszoba, hűtő, sütő, ablakok pucolása. egy kisbaba pedig tényleg 0-24 munka, nincs olyan hogy nem foglalkozol vele, tényleg minden percben ott kell hogy legyél neki éjjel és nappal, ezt nem lehet rendesen elmagyarázni. folyamatos figyelmet igényel amikor nem alszik, mindig topon kell lenned mentálisan. emellett a munka is leterheli az agyat, főleg ha több mint amit normál esetben elbírna az ember, és ha emellett még egyetemre is járnék, valószínűleg már megőrültem volna 😀 a magánéletet szerintem hajlamos a legutolsó helyre sorolni az ember, viszont erre elég tudatosan készültünk, beszéltünk róla többször a terhesség alatt, hogy valószínűleg aktívan szánni kell majd egymásra időt, mert magától nem lesz. úgyhogy ehhez tartjuk magunkat 🙂
SOK SIKERT!!

nem, tényleg SOHA! 🙏🏼 egyszerűen nem tudom elmondani mennyire hálás vagyok ezért, mert tudom hogy pillanatok alatt meg tud mérgezni egy kapcsolatot. Ádám előtt kifejezetten az voltam, de utólag már látom, hogy folyamatosan kaptam is rá okot, különben nyilván nem lett volna mire. nagyban hozzájárul a mostani helyzethez az is, hogy mindketten hasonlóan zárkózott személyiségek vagyunk, és alapvetően nagyon kicsi a baráti körünk, nem szeretünk eljárni egymás nélkül sehova, nem szoktunk chatelgetni szó szerint senkivel (omg, a világ legrosszabb barátnője vagyok, tényleg, van hogy 2-3 (!!) hét mire válaszolok egy barátnőmnek), úgyhogy nem is fordul meg egyikünk fejében sem az, hogy vajon kikkel beszélget a másik napi szinten. nyilván egy bizalmi kapcsolatba nem is férne bele az hogy idegenekkel beszélgessünk, stb., de nálunk mondjuk az a helyzet sem áll fenn, hogy akár munkatársakkal írogatnánk, hiszen nincsenek.

ettől függetlenül teljesen külön hobbijaink vannak, és van hogy órákon át úgy ülünk egy szobában hogy teljesen mással foglalkozunk, de szerintem ez így oké, mert mindenkinek megmarad a maga kis magánélete. és szerintem ez a kulcs: a magánélet nem kell hogy olyan dolgokat takarjon, amit a másik elől el KELL hogy rejts, egyszerűen csak azért nem osztod meg vele, mert tudod hogy őt nem köti le. (mint pl. Ádámnál a foci, vagy nálam a képszerkesztés, videóvágás, stb.) ha úgy van, akkor mesélünk egymásnak ezekről is, de mindenki tesz-vesz a saját kis világában a szabadidejében.

viszont sajnos korábbi kapcsolataimban nem egyszer volt rá precedens, hogy a szabadidős tevékenységek nem nagyon fértek bele egy kiegyensúlyozott kapcsolat fogalmába, ami egyszer-kétszer ki is derült, és itt jött be nyilván a féltékenység kérdése.

mindig az adott határidőnapló layoutjától függ! értem ezalatt azt, hogy pl. az idei, horizontális, egy oldalas elrendezésnél nem opció hogy egy adott naphoz sok gondolatot leírjak, csak az abszolút fix dolgok kerülnek oda (pl. egy találkozó, vagy egyéb program pontos időpontja), a jobb oldali jegyzetelős részre pedig mehet minden amit az adott héten meg kell csinálni (de mondjuk mindegy hogy mikor), vagy ha random gondolatom, fontos infó van, amit fel kell hogy jegyezzek. ezeket én nem tervezgetem előre, ami épp eszembe jut vagy mindenképp fontos, azt odaírom, ahogy esik úgy puffan alapon. de szeretek leülni előre és átgondolni mindent, egyben lejegyzetelni, és utólag maximum csak kiegészíteni.
régebben vertikális, heti bontású, két oldalas naplót használtam, ott volt egy kis rendszerem, színkódolva volt a blog-munka-személyes kategória, de ennél jobban ott sem terveztem meg előre. 🙂

igen! 🙂 végig az volt rajtam a vlogmas során is. köszönöm szépen!

számomra nem evidens az, hogy olyan tartalmat nézek, ami nem érdekel, sőt, komolyan nem értem a mai napig, hogy miért néz mindenki olyan embereket akiket nem is kedvel, vagy adott esetben kifejezetten utál. ezzel a saját időd rabolod, amit SOHA nem kapsz vissza.

igen, szoktam! 🙂 mostanában jóval kevesebb időm jut rá, amióta Bella megszületett nem sikerült ledarálnom egy könyvet sem teljes egészében, de belekezdtem 3-4-be is. nem állnak annyira közel hozzám a könyvajánló posztok, úgyhogy mutatom a legzseniálisabb blogot, amit valaha olvashattál a témában: http://www.melikovacs.com/

28 🙂

Dunakeszi homokbánya!

többek közt ilyesmivel is foglalkozunk Ádámmal, úgyhogy e-mailben nyugodtan keress meg: contact@tamaralukovics.com

nagyon gratulálok!!!

nagyon nagyon szépen köszönöm!!!

ezt viszonylag sokszor kérdeztétek már, sajnos nekem sincs jó trükköm erre, ugyanezeket használom amiket te is leírtál! nem maradnak nálunk sem szép fehérek a fast fashion darabok, szóval ez szerintem teljesen alapanyag-függő.

szia! nem tudom hogy ez aktuális-e még, a jelen helyzetre tekintettel, de azért leírom pár sorban a gondolataimat 🙂
a munkavállalás nem volt egyszerű anno mikor én kint voltam (2012-2016), gyakorlatilag lehetetlen volt munkát találni, és ezt tényleg úgy értem hogy LEHETETLEN. én autóval költöztem ki, így nem egy bőröndöt vittem, de alapvetően is nagyon lightosan pakolok mindig, mindenhova, úgyhogy szerintem meg tudnám oldani, viszont nyilván szükséged lesz legalább egy igazán meleg, vastag kabátra! kint is találsz h&m és hasonló kategóriájú üzleteket, én is rengeteg ruhát vásároltam kint a 4-5 év során, semmivel sem drágább mint itthon, ugyanúgy vannak leárazások is, szóval ez is opció lehet ha meg tudod engedni magadnak. egyébként ha nem férsz bele rendesen a bőröndödbe, akkor is megéri szerintem extra bőröndért fizetni a repülőn, hogy ne kelljen nélkülöznöd fél éven keresztül.. vagy ha más nem, akkor vedd fel a legvastagabb pulcsid és a legvastagabb kabátod, és mindenképp abban utazz 🙂
az étel drága, étteremben/gyorsétteremben én az egyetem első éveiben egyáltalán nem gondolkodtam, megfizethetetlen volt. az alap élelmiszerek viszont egyáltalán nem drágák, kint is van lidl, stb., ugyanúgy be lehet vásárolni mint itthon 🙂
jártam röplabdázni, majd később kézilabdázni és teniszezni is, időm volt mint a tenger, edzőterembe is jártam heti 3-5x, aktuális kedvemtől függően. mondjuk nem nagyon volt más dolgom az iskolán és a munkán kívül, volt hogy éjfélkor mentem el edzeni, náluk annyira központi dolog a sport, hogy 0-24-es minden edzőterem.
én proficiency szinten beszéltem angolul mikor kimentem, valamiért ez nálam már gimnáziumban kialakult, fogékony voltam nagyon a nyelvre. úgyhogy erről nem tudok nyilatkozni, és sajnos ez nagyon egyénfüggő!
SOK SIKERT NEKED!!

ha valami érdekel, akkor én 20 órán át is képes vagyok fókuszálni rá, kis túlzással enni sem kelek fel közben, nagyon le tud foglalni ha valamin dolgozom. ha viszont nem érdekel (pl. anno a tanulás) akkor képtelen vagyok koncentrálni, ahogy írod, képes vagyok órákon át videókat nézegetni inkább, mint hogy a dolgommal foglalkozzak. szóval nincs sajnos jó tippem, csak annyi, hogy olyasmivel foglalkozz amit ténylegesen szeretsz!

haha, nagyon tetszett neki, azóta is imádja!!

Haraszti Sanyi – black lobster tattoo 🙂

szia! nem pontosan értem mire gondolsz, mert a kettő semmilyen szinten nem függ össze – a magánéletemben egyáltalán nem ‘kamatoztatom’ a social media által szerzett kapcsolataim, tehát teljesen más cégekkel dolgozom teljesen más munkákon, amiket nem az online jelenlétem miatt szereztem. biztosan láttad te is, hogy soha nem is reklámoztam a vállalkozásunkat semmilyen platformon, így esélyt sem adtam arra hogy bármilyen ügyfél az instagram vagy youtube tartalmaim miatt keressen meg minket 🙂
ettől függetlenül nyilván az ember mindenből tanul, szóval azáltal hogy aktívan részese vagyok a social media tartalomgyártói oldalának is, könnyebben átlátom a szerződési folyamatokat, marketingstratégiákat, aktuális trendeket, big no-no-kat, statisztikákat, a reális ár/érték arányt egy hirdetőnél, stb.
amúgy én inkább megfordítanám a kérdést – szerinted ha nem lenne érzékem az online marketinghez, beindult volna a blogom és a youtube csatornám? 🙂

szia! azt hiszem az KIKA 🙂

persze, de nem szokásom amúgy 🙂 amit javaslok az egy jó ragasztó, és nézz pár tutorialt youtubeon hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felrakni. egy bizonyos szint felett gyakorlatilag totál mindegy szerintem hogy mit használsz (mármint ha nem a 400 forintos kínait veszed meg, hanem mondjuk egy szebb párt a NYX-nél, MAC-nél vagy akár rendelsz online, olcsóbban, de igényesebbet). a duo ragasztót ajánlom, ebből van fekete ami feketére szárad, és fehér ami átlátszóra. az ardell pillák jók amúgy szerintem, főleg ha csak pár szálat szeretnél, akkor inkább a tincses való neked, mint a soros. viszont ezek sokkal könnyebben le is esnek, viccen kívül nem kizárt hogy a poharadba, de mivel egyesével vannak a tincsek, gyakorlatilag észrevehetetlen ha kihullik pár!

nem nagyon volt időm ilyesmire az elmúlt 1-2 évben sajnos, pedig régebben rengeteg időt töltöttem youtubeon. ma már csak lydia millent nézem, rajta kívül még a downshiftology csatornát, és kb. kifújt. nyilván megnézek 1-2 random videót ha valami felkelti az érdeklődésem, de sajnos jelenleg nincs kapacitásom aktívan követni senkit. magyar youtubereket nem nézek és nem is néztem soha – akiket személyesen is ismerek és szeretek, az ő videóikra próbálok mindig időt szakítani ha tudok, pl. Hédi, Ditke, HeyJulie, de sajnos eléggé le vagyok maradva náluk is mindig.

a beautybay oldalán érdemes elolvasnod a review-kat a zoeva ecsetekről – így el fogod tudni dönteni hogy egyes kategórián belül is melyik a legjobb/legnépszerűbb modell 🙂 alapvetően én pl. nem ecsettel viszem fel az alapozóm, hanem beautyblenderrel vagy real techniques szivaccsal (semmilyen más szivacs nem vált be soha nekem), így alapozóecsetben nem tudok segíteni, de ezen kívül egy púderecset, egy bronzosítóecset, 2 blending brush a szemre, ezeket ajánlanám! 🙂

soha nem volt még hál’istennek autóbalesetem, így sajnos nem tudok segíteni ezügyben

nagyon nagyon nagyon sokszor válaszoltam már erre részletesen itt, kérlek olvasd vissza!

ikea 🙂

ez teljesen személyiség-függő, nem tudom sajnos hogy neked mennyire tetszene. én alapvetően elég skandináv-orientált voltam előtte is, a hideg rázott a déli kultúráktól, mindig csak nyaralni szerettem mediterrán országokban. szóval ha te is inkább a rendezettséget, precizitást, lassú életmódot, élére állított dolgokat, letisztult színeket, formákat, életvitelt szereted, akkor biztosan ott a helyed 🙂 arra viszont készülj, hogy magyarként kifejezetten ridegnek, zárkózottnak tűnhet a társadalom.

ne haragudj de fogalmam sincs, nagyon régi már és csak egy sima babyliss vasaló, van egy remingtonunk is, szerintem mindkettő szuper. árkategória szerint szoktunk választani – általában 15-20.000 forint közt van az ami már szerintem tényleg jó, de még semmi extra és hiperszuper. viszont mi mindketten minden egyes nap vasaljuk a hajunkat már kb. 15 éve, úgyhogy épp megérett a gondolat, hogy veszünk egy steampodot, arról majd szívesen mesélek!

huh nem tudom sajnos!

sajnos újraolvasni nem tudod, mert már nincs fent a blogbejegyzés!

legalább 4-5 különböző porszívót használtunk már az évek során, egyik sem győzött meg igazán, most egy philips 3-in-1 modellünk van, ami vezeték nélküli és fel is mos, szóval ez nyilván már egy komolyabb beruházás volt, nem lehet összehasonlítani a sima eddigi porszívóinkkal. ez LED fénnyel világítja a padlót porszívózás közben, szóval MINDENT látsz aminek nem kéne ott lennie, és ezáltal nagyon effektíven lehet takarítani vele, ide oda hajlik, forog, dönthető, a legapróbb bútor alá is befér, szóval tényleg nagyon jó.

hát, egyikkel sincs életvitel szerű tapasztalatom, így sajnos nem tudok segíteni ebben. nekem senki nem tudna annyit fizetni hogy ezekbe a kerületekbe költözzek, de ez TELJESEN egyéni preferencia! én abszolút I., II., XII., XIII. kerület párti vagyok!

huh nem tudom, nem vagyok sajnos az az elmélkedős fajta hogy ilyesmin gondolkodjak aktívan. belsőleg mindenképp a türelmetlenségemet és az akaratosságot mondanám negatívumnak, de valahol pozitívum is, mert rengeteg olyan dolgot elértem már vele, amit más normális esetben ‘inkább hagyna’ vagy nem vinne véghez. szóval sokszor rossz is, de sokszor nagyon jól is jön 🙂 külsőleg nincs olyan szerintem amit vagy nagyon utálnék vagy nagyon szeretnék – annak örülök hogy természetesen sötét, dús hajam van, de nem vagyok szőrös fajta (:D), szerintem ez nagyban megkönnyíti a mindennapokat. amit talán a legkevésbé szeretek az a bőröm – nagyon rossz a minősége és a tónusa sem a legszebb.

nem, semmiképp! sajnos nem tudok annyira jól dánul, és nem is használtam annyira aktívan az életem során mint a többi nyelvet, hiszen összesen négy évig éltem ott, és csak az utolsó egy évben szereztem már magabiztosabb tudást. azóta pedig egyáltalán nem használom, így azt gondolom hogy maximum akkor lenne hasznos nyelvtudás, ha mondjuk egy munkához szükségem lenne rá. fel lehetne eleveníteni gyorsan, középszinten, de maximum ennyi. így nem sok értelmét látom tovább adni egy eleve hiányos tudást, talán többet ártana mint használna!

nem sokáig volt alkalmam tesztelni, mert rá 1-2 hónapra teherbe estem 🙂 de egyébként 100% ajánlom, én mindenképpen használni fogom a jövőben is!

igen, én is abszolút mixeltem, de érdekes hogy azt írod nem találsz róla infót, szerintem kb. a leginformatívabb márka ami létezik a piacon, nagyon jól össze van foglalva minden bőrtípusra és problémára a megfelelő kombó: https://theordinary.deciem.com/regimenguide

hát most nem pontosan tudom mire gondolsz, lehet hogy én vagyok totál hülye, de nem emlékszem hogy lézeres arckezelésre jártam volna.

régóta, de most megint úgy érzem hogy totál aktualitását vesztette a dolog..

testen még nem hámlasztottam, nincs vele tapasztalatom, azzal pedig végképp nem hogy a tetoválásnak árt-e, erről szakembert volna érdemes megkérdezned! én maximum 1-2 hetente szoktam radírozni, a mechanikai peeling tényleg nem túl jó a bőrnek, ha túlzásba viszed!

ez egyéni preferencia kérdése, ha neked tetszik akkor miért ne 🙂 nyilván csak egy cipő, amit hordasz, ugyanúgy koszolódik, kopik, stb. semmivel nem tudnak többet mint egy nike vagy egy adidas modell, de nem is a kényelmet fizeted meg, értelemszerűen!

de, az olaj kifejezetten oldja! szerintem ha nem tervezed mutogatni a hasad, akkor ne is barníts ott, mert sokszor az önbarnító szárítja a bőrt annyira, hogy sokkal jobban viszkessen tőle a már amúgy is húzódó bőr a hasadon 🙂

nem, ilyesmivel még sosem találkoztam!

természetesen!! ha minden jól megy akkor többre is 🙂